A
hazaiaknál nem tett jót az egyhónapos játékszünet, a válogatottnál
jártak közül több játékosuk is megsérült, Turzó József, a gárda trénere a
már hosszabb ideje maródi Dávid Richárdra ezúttal sem számíthatott. A
vendégeknél a megszokott hármas - Hazuga Soma, Vas Feri és Mudra Ákos –
jelentette a hiányzókat.
A meccs előtt a két vezetőedző így látta az esélyeket:
Turzó József (MVFC): Sajnos,
a mögöttünk hagyott egy hónapba, nem sok munkát tudtunk elvégezni az
eltervezettből. Büszkék vagyunk, hogy ennyi válogatottunk van, de most
megszenvedtük minden hátrányát. A válogatott összetartás és az onnan
sérülten hazatérő játékosok miatt egyszer sem sikerült teljes kerettel
dolgoznunk. Remélem, hogy a már elvégzett munka és a hozzáállásunk át
fog minket segíteni ezen a holtponton. Tudjuk, hogy az ellenfelünk egy
kitűnő csapat és nagyon jó szériában van, ezért kiélezett mérkőzésekre
számítok, ahonnan remélhetőleg mi fogunk továbbjutni.
Madarász János (Veszprém):
A szokásos módon készülünk a mérkőzésre, igyekszünk a lehető legjobban
felkészülni ellenfelünkből. A papírforma szerint a hazaiak az
esélyesebbek, de mi nem ijedünk meg senkitől és bravúrra készülünk. A
rutin, a tapasztalat az MVFC mellett szól, míg a mi oldalunkat a szív és
az akarat erősíti.
Sajnos a
rangadó a vártnál kevesebb szurkolót vonzott, pedig egy jó meccsre volt
kilátás és azt bárki díjtalanul megtekinthette - volna. Kissé
érthetetlen a helyiektől ez az érdektelenség, ez a fásultság,
közömbösség - tisztelet a kivételnek -, megmagyarázhatatlan, hogy egy
Éjjel-nappal Budapest vagy egy Való Világ szereplő, egy „igazi sztár”
fellépése valószínűleg hamarabb megtöltené a Rendezvénycsarnokot, mint a
város futsal csapatának fontos tétmeccse. Aki viszont eljött az
remélhetőleg nem bánta meg, egy élvezhető, a második félidőre rendkívül
izgalmassá váló meccset láthattak, a nézőtéri jó hangulatról pedig egy
rezesbanda külön gondoskodott.
Maga
a találkozó úgy indult, ahogy azt nagyjából várni lehetett. A
Mezei-Vill azonnal magához ragadta a mérkőzés irányítását és jóformán a
kapuja elé szegezte a vendég csapatot.
A Madarász-gárda jól védekezett,
de érezhető volt, hogy előbb-utóbb hibázni fognak. Erre nem is kellett
olyan sokat várni, egy baloldali beadást követően Nagy Tamás passzolta a
labdát a hálóba az ötödik percben (1-0), majd nem sokkal később Gál is
betalált (2-0). A veszprémiek első komoly támadása a hetedik percben
történt, egy kontra révén gulyás Márk futott el a jobb oldalon és emelt a
kifutó Tihanyi felett a kapuba (1-2). A vendég gólt rögtön utána másik
is követte, ám kimaradt a helyzet, sőt a túloldalon Trencsényi tíz
méterről lőtt úgy a kapuba, hogy az előbb egy védő, majd Reveland kapus
lába között is átjutott (3-1). Ezt követően némiképp visszaesett a meccs
színvonala, a hazaiak játszottak mezőnyfölényben, de újabb gólt nem
tudtak elérni. Néhány perccel a szünet előtt a Veszprém végezhetett el
egy kisbüntetőt, miután a Mezei-Vill az ellenfél alapvonala közelében
elkövetett faultjával elérte a hatodik szabálytalanságát. A hazai
publikum az ítélettel nem igazán értett egyet, azonban, miután Tatai
lövése a kapu fölé szállt, így a tízméteres jogosságát is felesleges
boncolgatni.
A második félidő gyors
Trencsényi góllal kezdődött (4-1). Ekkor az eredmény és a mérkőzés képe
alapján akár nyugodtan hátradőlhettünk vagy akár haza is indulhattunk
volna, hogy le ne maradjunk a Jóban-rosszban 2327. részéről, a
veszprémiek egyenlítésére még talán ők maguk sem számítottak. Pedig ez
történt. Boromisza góljára a 27. percben a legtöbben még csak
legyintettek (4-2), Tatai fejesgólja és Tar négy méterről rúgott
találata azonban már a döntetlent jelentette (4-4). A vendégek hős,
feltámadásának érdemét nem csökkentve a dolgokhoz hozzátartozik, a
Mezei-Vill védelme egy-két percig olyan szinten állt, hogy a
pirosmezesek ekkor talán a veszprémiek csinos pom-pom lányait is nehezen
hatástalanították volna. A következő percben a ritkán látható nagy
hibák mindkét oldalon folytatódtak, ezekért a pillanatokért
mindenféleképpen érdemes lesz felvételről visszanézni a találkozót.
Körülbelül
öt perccel a meccs vége előtt Trencsényi és Rábl egy méterrel a
gólvonal előtt – senkitől sem zavartatva - várhatták a magasból lehulló
falevélként érkező labdát, ám utóbbinak, a Mezei-Vill 35 találattal
gólkirályi címet nyert játékosának nem sikerült az üres kapuba
passzolnia a labdát. A sors azonban kegyes volt Ráblhoz és még fél perc
sem telt el máris jóvátehette hibáját, mikor előbb Bényit labdavesztésre
kényszerítette, majd a megszerzett labdát közelről lőtte a hálóba
(5-4). A mindent egy lapra feltevő, öt a négy elleni játékra áttért
vendégek sorsát egy újabb baki végleg megpecsételte. A kapus nélkül
hagyott kapu felé rúgott labdába a gólvonal előtt Tatai kézzel ért bele,
amiért a játékvezetők büntetőt és kétperces kiállítást ítéltek. A
hatméterest Lovas magabiztosan értékesített (6-4).
Az utolsó percekben a Veszprém ugyan mindent megtett az újabb egyenlítésért, a hazaiak biztosan állták a meddő próbálkozásokat.
MVFC-BERETTYÓÚJFALU - 1. FUTSAL CLUB VESZPRÉM 6-4 (3-1)
2014.04.04 - péntek 19:30 Berettyóújfalu, Pálfi István Rendezvénycsarnok
játékvezető: L. Tóth Lajos, Veres János, Takács Attila
MVFC-BERETTYÓÚJFALU: Tihanyi Csaba - Trencsényi János, Lovas Norbert, Gál István, Rábl János
Csere:
Szabó Péter, Sánta János Attila, Siska Gergő, Nagy Tamás, Mezei Dávid,
Nagy István, Komáromi Péter, Harmati Tamás
Vezetőedző: Turzó József
1. FUTSAL CLUB VESZPRÉM: Reveland
Zoltán - Finta Péter, Tatai József, Boromisza Gábor, Gulyás Márk
István
Csere:
Schmidmajer Ádám, Bényi Kálmán, Tar Tamás, Boromisza Dániel, Szabadfi
Péter, László Gábor Zsolt, Weisz
Zoltán
Vezetőedző: Madarász János
Góllövők:
Trencsényi János (8’és 22’), Nagy Tamás (5’), Gál István (6’), Rábl
János (35’), Lovas Norbert (36’) ill. Gulyás Márk István (7’), Boromisza
Gábor (27’), Tatai József (33’), Tar Tamás (34’)
Turzó József (MVFC): Köszönöm szépen, jól vagyunk. Ezt is túléltük. Tizennegyedikén következik a második csata…
Madarász János (Veszprém): Úgy
éreztem az egész mérkőzés folyamán, hogy a Mezei-Vill irányítja a
játékot. Játékminőségben ők még jóval előrébb tartanak, mint a mi
csapatunk. Viszont 4-1 után fel tudtunk állni a padlóról. Nálunk volt a
lélektani előny, megkértem a játékosaimat, hogy ne kockáztassunk hátul,
valahogy hozzuk le a mérkőzést és akkor még bármi lehet. Aztán egy
óriási, alapvető hibából gólt kaptunk, ami után már nem tudtunk
visszajönni a mérkőzésbe. Ettől függetlenül, abszolút megérdemelt a
Mezei győzelme, ők irányították a mérkőzést és a hazaiak játék minősége
sokkal jobb, mint a mienk. Gratulálok a csapatomnak, mindent megtettek a
pályán, hogy legyőzzük a Berettyóújfalut. Ennyit tudtunk kihozni a
mérkőzésből. Büszke vagyok a srácokra, egy nálunk jobb csapattól kaptunk
ki.
Írta: Molnár Ákos (Berettyohir)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése